A következő cikkben néhány egyszerű kockázatkezelési technikát fogunk
bemutatni. Tapasztaltabb kereskedők számára már ismerősök lehetnek ezek a
fogások.
Nyereség-veszteség arány
Hála a modern
kereskedési rendszereknek könnyedén megadhatunk pozíciónkhoz kiegészítő megbízásokat,
mint például a profit realizálása vagy a veszteség maximalizálása (stop loss).
Kockázat kezelésnél mindkettőt figyelembe kell venni ,bár talán a veszteség maximalizálása
fontosabb, ám a szint kiszámításánál érdemes figyelembe venni a potenciális
nyereséget. A bevett számok 3:1-hez a nyereség-veszteség arány megadásánál illetve kockázat kedvelőbb kereskedők esetében 5:1-hez. Miért van erre szükség?
Általános kereskedői hiba, hogy a veszteséget hagyjuk hízni, nem realizáljuk,
inkább kivárunk amíg fordul a trend, míg a legkisebb mértékű nyereséget is
azonnal realizáljuk, attól való félelmünkben hogy az elvész. Az ilyen
megbízások épp az ilyen pszichológiai korlátokat kerülik ki, kvázi saját
erkölcsi kockázatunkat fedezhetjük le velük. Használatukkal még 33% illetve 20%
sikerrátánál sem veszíthetünk kereskedési tőkénkből.
Kúszó stop-loss
Ennek a megbízásnak a
segítségével nem egyszerűen egy bizonyos szintet adunk meg veszteségbe fordult
pozíciónk zárására, hanem egy sávot, amely követi pozíciónk irányát amennyiben
az számunkra kedvező irányba mozdult el. Segítségével az esetlegesen
megszerzett profitot be lehet biztosítani, ezáltal csökkentve a veszteséges
ügyletek számát, illetve maximalizálni nyereségünket.
Példa: 100 ponton vettünk egy értékpapírt, melyre 5 pontos követő
(trailing) stop-loss megbízást adunk. Amennyiben az árfolyam 110-re emelkedik a
stop loss szint 105 pontnál lesz, ám ha ezután 108-ra korrigál az árfolyam
megbízásunk továbbra is 105-nél marad, biztosítva számunkra az elért profitot.
Saját szabályrendszer
Veszteség korlátozó
megbízásnál természetesen nem csak a potenciális nyereséget kell figyelembe
vennünk. Saját korlátaink legalább ennyire fontosak. Ezek lehetnek nominális
korlátok: mekkora összeg elvesztését tudom még elviselni anyagilag; illetve
százalékos arányok is: pénzem mekkora részét bukhatom el, hogy önképem és
önbizalmam ne sérüljön? Elsőre talán nevetséges hangzik ilyen kérdések
feltevése, de számos pszichológiai zavar miatt okozhatunk magunknak további
veszteségeket, tipikusan ilyen,a mikor pénzünk azonnali visszanyerésére
törekszünk, és nem tudunk tiszta fejjel gondolkodni. Érdemes olyan szintet is
megadni magunkban, hogy egy nap mekkora veszteség után hagyjuk abba a
kereskedési arra a napra. Ezeket a tényezőket saját szabályrendszernek hívjuk.
Ennek a rendszernek nem kell merevnek és örök értékűnek maradnia, tudásuk
csiszolásával természetes ha változtatásunkat iktatunk be; az egyetlen akivel
meg kell ebben egyeznünk saját magunk.
Volatilitási szintek
A fenti néhány
technikai lépés tervezésénél nem árt ha az adott termék volatilitási szintjével
is tisztában vagyunk. Day-trade esetében például hiba lenne a 200 napos
mozgóátlag szintjéra hagyatkozni, illetve többszörös tőkeáttételes részvény
esetében valószínűleg célszerűtlen 0,5 % stop-loss megbízást adni, mivel az
első kisebb trend nélküli kilengés kizárhat minket a pozícióból. Elsőként
mindig szögezzük le, hogy milyen időtávban gondolkodunk, illetve tájékozódjunk
a múltbeli trendekből, és a jelenlegi, témához kapcsolódó hírekből, hogy
mekkora volatilitásra számíthatunk.
Kis kapaszkodó nívópontként: az amerikai blue-chip részvények átlagban 2-3%
napi kilengést produkálnak; 1% stop-loss megfelelő érték lehet (ha összefér a
kereskedő személyes korlátaival); a főbb amerikai tőzsdeindexek 1-1,5 %
elmozdulásokat mutatnak, itt inkább 0,5% stop-loss-ra érdemes hagyatkozni.
Többszörös kitettség
Előfordul, hogy a
végtermék csak másik devizán keresztül érhető el, ekkor devizális kitettségünk
is keletkezik, melyet lehet, hogy nem szívesen látunk portfoliónkban. Ezeket
határidős, opciós vagy ellenirányú ügyletekkel érdemes kezelni, mely esetben a
devizánkra tudunk egy fix jövőbeni árfolyamot. Első két technikánk előnye, hogy
fix a díj, ám a lejárat is, és azt nem tudhatjuk biztosan, hogy elsődleges
termékünk mikor fog számunkra kedvező értékeket mutatni. Utóbbinál az ár
kumulálódik, ám végtelenítve el lehet nyújtani. A kumulálódó ár azonban sok
esetben felélheti a realizált profitunkat mely esetben csak szolgáltatónknak
keressük a pénzt.
Diverzifikáció
Egyik korábbi
cikkünkben már bemutattuk a diverzifikáció fontosságát. Röviden arról van szó,
hogy nem „egy lapra tesszük fel minden pénzünk”; illetve ami talán cikkünk első
feléhez kapcsolva még ennél is fontosabb: komplett portfolio esetén
kialakíthatunk tetszésünk szerinti kockázati, hozam és volatilitási szinteket, ezáltal
kereskedésünk legfőbb mutatóit személyre lehet szabni.
